Kultúra

A szegedi boszorkányperek

 

Tisza SzegedA világtörténelem boszorkányperei közül talán az 1692-es salemi boszorkányperek a leghíresebbek. Azonban nekünk, magyaroknak is megvolt a magunk híres boszorkányper-sorozata a 18. században.Öt évig voltam Szegeden egyetemista. Szeged nagyon szép város és nagyon szerettem ott élni. Azt viszont elég sokáig nem értettem, hogy a városnak egy bizonyos részét miért hívják Boszorkányszigetnek. A 6. félévben volt egy angol nyelvű szemináriumunk a boszorkányságról – már említettem az előző boszorkányos bejegyzésemben – és ott megtudtam.

1728. július 23-án tizenként embert égettek meg máglyán az ún. Boszorkányszigeten. Boszorkányságban találtattak bűnösnek. Az egész cirkusz egy Kökényné Nagy Anna nevű nőtől indult, aki egy rossz természetű bába volt és szeretett másokkal összeveszni. A vallatások során bevallotta saját bűneit, illetve bemószerolta több társát is.

A boszorkányok csapatának élén kapitányuk, a nyolcvanas éveiben járó Rózsa Dániel állt. A Gellért-hegyen tartották a boszorkányszombatot, melynek során ünnepélyes esküt tettek az ördögnek. Az ördög bakkecske képében jelent meg, tízszer körbejárták, hátsóját megcsókolták, majd a bakkecske fiatal férfivá változott és közösültek vele. A Gellért-hegyre, ami Szegedtől több mint 170 km-re van egyébként lapáttal szállították a beavatásra várókat, az ördöggel pedig írásban vagy szóban szerződtek le és többükre bélyeget is ütött az ördög. Az avatásokat Szent György napján, a Karnevál idején és december 13-án tartották.

witchcraftA vallomásokból az is kiderül, hogy a vádlottak lepedővel szedték a harmatot, amit eladtak a tiszteknek, gyerekeiket gólyafészekben fürdették, az áldozáskor kapott ostyát elásták, az esőt pedig egy zacskóba kötve hét évre eladták a törököknek. Volt, aki bevallotta, hogy tyúktojást is tudott tojni, mást pedig azzal vádoltak, hogy ahová leül, ott a fű nem nő.

A perek végén a kivégzések módjáról szavazással döntöttek. Volt egy nő, akit azért ítéltek kötél általi halálra a máglyahalál helyett, mert terhes volt – az akasztás kíméletesebb módszernek számított. Azért ítélték halálra, mert bevalotta, hogy gyermeke is az ördögtől fogant.

A tizennyolc vádlott közül tizenkettő halt meg a máglyán, hárman a vízpróba során haltak meg – bár végül az ő holttestüket is megégették a máglyán – , egyet felakasztottak, egy személyt valószínűleg megfojtottak a börtönben, egy nőt pedig lefejeztek.

A boszorkánypereket 1755-ben tiltotta be Mária Terézia.

(a képek forrása: saját, Wikipedia)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük